"...ahogy jöttek a gyerekek, Lakatos Zsoltnak úgy lett egyre jobb állása - nem csoda, ha ebben is Isten gondoskodó szeretetét látták." olvashatjuk például a valasz.hu oldalon.
Az Új emberben is olvashatunk róluk, többek közt ezeket:
"A Lakatos család közösség, amely Isten segítségével jó esetben egy életen át biztonságot jelent az egymásra támaszkodni tudó testvéreknek és szüleiknek."
"következetesnek, türelmesnek lenni, kitartani, és átadni a hitünket: ez az igazi hivatásunk” – vallják a szülők."
"Volt olyan időszak, amikor minden pénteken elmentünk vacsorázni, de most a közösség körüli teendőkkel vagyunk elfoglalva. Háromhavonta pedig elutazunk valahová kettesben egy tucat könyv társaságában."
"a mindennapokhoz hozzátartozik az is, hogy impulzív természetüknél fogva olykor veszekszenek Magdival, időnként komoly konfliktusaik is vannak. „De az isteni gondoskodás nemcsak az anyagiakban nyilvánul meg, hanem legfőképpen abban, hogy kapjuk a kegyelmet, hogy meg tudunk bocsátani a másiknak."
"nem azért születünk, hogy meghaljunk, hanem mert Istennek terve van velünk".
"Mindkét szülőnek ébernek és tudatosnak kell lennie, hogy miközben a mindennapi taposómalomban teszi a dolgát, odafigyeljen a párjára."
"A tizenöt fős családban nagyon sok a munka, ezért elengedhetetlen, hogy mindenki kivegye a részét belőle. Minden családtag olyan teendőket vállal, amelyekben ügyes, és amit szívesen csinál: van, aki gyönyörűen tereget, más a bevásárlást intézi, és akad, aki lemegy a kicsikkel a játszótérre."
Magdi, a feleség:
"Bennem alapvetően van egyfajta egészséges hiúság, ami abban nyilvánul meg, hogy tetszeni akarok a férjemnek, ezért eldöntöttem, hogy szánok időt a nőiességem megőrzésére. A férjem pedig nagyon hálás ezért."
"Ha valaki keresztény, attól még ugyanolyan ember, mint bárki más."
"Egy másik tapasztalatunk: nem az a fontos, hány gyerekünk van, hanem hogy Isten akaratában, azaz a mában éljünk."
"Az egyik legjobb érzést az jelenti számunkra, hogy a játszótérről, óvodából, iskolából ismerős szülők közül néhányan azért vállaltak több gyereket, mert a mi példánkon azt látták, hogy családban élni öröm."
"Arra a kérdésre, hogy ennyi feladat mellett van-e ideje megölelni, megsimogatni egyik vagy másik gyerekét, azt mondja, természetesen van, a kicsik különösen is igénylik ezt a fajta törődést."
Zsolt, a férj:
"Saját bevallása szerint fontos számára a munkája, de a családot – mint hivatást – előbbre valónak tartja."
"Amíg csak négy-öt gyermekünk volt, mi is rengeteg helyre vittük őket, később azonban rájöttünk, hogy megterhelő az állandó rohanás."
"Barnabás fiunk betegségét sem büntetésként éltük meg, hanem egyfajta „kalandként”, mert bíztunk abban, hogy akármi történik is velünk, az a Jóisten szeretetének a jele lesz."
